gyár
Tegnap du. kaptam egy sms-t szeretett fönökömtől, hogy még a mai nap folyamán lehet selejtezni mindenfélét itt a gyárban (számtech + egyéb). Najó, de mi közöm hozzá? Csak mert én is gépen dolgozok és mindenki idehozza a megunt használhatatlan kütyüjét, akkor már én vagyok a felelős. Hát nem! Nem én vagyok.
Amúgy meg be fogom nevezni az egyik itteni gépet egy versenyre, mint a legrégebbei működő őskövület. Igaz nem mindennap használjuk (pár éve be se volt kapcsolva :), de itt van szobámban és elvileg még működik is. Sok dolgom van...
[kiegészítés: a kis írásom + fénykép a szám.gépről megjelent az újságban, sajnos nem nyertem, de legalább megjelent :) ]

bank
Reggel bankban voltam. Merthogy tegnap hajnalban (f7) benyelte a kártyámat a rohadék automata. Ma reggel kiderült, hogy a banki kollegina nem vette ki a kártyámat, csak egy másikat (egy csajsziét) és először hülyén néztek rám, hogy miért akarom elvinni egy nő kártyáját. Aztán megnézték a gép belsejét és ott volt az enyém is. Aztán telefonáltak sokat és hallottam, hogy azt mondta az ügyintéző hölgy, hogy én állítólag tegnap reggel hagytam a gépben a kártyámat. Megkérdeztem, hogy miért mondta azt, hogy állítólag, erre ő, hát ő nem tudja, meg izéhozé, szóval az volt a lényeg, hogy burkoltan hazugnak nevezett. Mert ugye ha még mindig a gépben van a kártyám és a hozzáértő kolleginája tegnap kivette a másik kártyát, akkor az enyém hogy lehetett még mindig benne. Hát csak úgy, hogy hazudok és nem is tegnap hagytam benne, hanem ma. De hogy ez nekem miért lenne jobb, mint a szerintük hazugságom, arra nem tudtam rájönni.
Namindegy, 25 perc alatt megcsinálta az ügyintéző a kötelező papírokat, aláírtam és még várnom kellett volna addig (kb. 30 perc), amíg a banki központ áldását nem adja erre az egész akcióra. Szerencsére megkönyörül rajtam a hölgy és indultam a gyárba, nem boldogan.

otthon
Ma megyünk Ú.-re, 5-től meg hozzák a tegnap megvett kétajtós szekrényt, ami nem volt egyszerű menet, ugyanis amikor már majdnem megvettem Zs.-m felhívott, hogy van még egy cím, ahhoz közel, ahol most vagyok (Reitter F. u.), menjek csak el és nézzem meg, mert Lapapa szerint ott jobb és olcsóbb. Nagy nehezen megtaláltam a Lehel u. 4-et, bár egyszer már majdnem a Dunánál is voltam, dehát az ember nem tudhatja térkép nélkül, hogy a Béke út az ugyanaz mint a Lehel út, csak máshogy hívják, ugye. Szóval megtaláltam a boltot, ahol gyakorlatilag ugyanaz a szekrény +20e Ft volt. Tehát döntöttem. így is 85e + 9e szállítás. De legalább fenyő (borovi). Ez utóbbi gyanús, lehet, hogy később kiderül, ez valami egészen nem is fenyő, hanem valami más. Mikor hazaértem végre (este f7) 41,5 km mutatott a bicikliórám, mint aznapi megtett út (odo). Kicsit fáradt voltam és éhes.

mások
Tegnap sikerült Luciának (aki amúgy nesztelencsiga) bevallanom, hogy bizony olvasom a blogját majd elköszöntünk egymástól a v.-i vonatállomáson. én mentem a lassúval, ő meg a gyorssal. Azért mentem a lassúval, mert Rákosrendezőn kellett leszállnom a fent említett kétajtós szekrény miatt. Ez sikerült is. Addig viszont hat, hipermozgékony 14 éves fiatalemberrel utaztam egy kupéban, akik igazából négy beszédtéma közül választottak: pina, dugás, pina, dugás. Valóban nagyon szórakoztató volt az a fél óra, amít együtt töltöttünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://instrumentalisenek.blog.hu/api/trackback/id/tr3115743266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása