család
A vonatút hazafelé meglepően nyugodt volt, olyannyira, hogy mindkét gyermek elaludt. L. az én ölembe hajtotta a fejét, M. zanya cicijén aludt el. A Nyugati előtt öt perccel felébresztettük őket.

vonat
A hazaúton a (női) kaller megkérdezte, hogy miért ilyen leosztásban vettünk jegyeket (2 gyerek jegy nélkül, csak helyjegy, egy teljesárú, egy félárú), merthogy a két gyerek miatt jogosultak vagyunk a 33%-os kedvezményre, vagyis annyival kell kevesebbet fizetni. Tehát elég lett volna egy 50% és egy 67%-os jegyet venni... Mondtam a nőnek, hogy ezt a variációt még nem hallottam, de utána fogok járni.
Tavaly még úgy vettük a jegyeket, hogy amikor bemondtam a pénztárosnak, hogy négyen vagyunk két gyerekkel, akkor adott négy darab 67%-os jegyet. Aztán volt olyan is, hogy csak három jegyet adtak, merthogy a legkisebbnek nem kell, mert ő még nincs három éves (ezt a pénztáros mondta!).
A legjobban az tetszett, hogy az odafelé úton (meg az összes eddigin!) egyik kaller sem mondta, hogy vazze, miért ilyen jegyeket veszek, hiszen nekünk jár a kedvezmény.
KöcsögMÁV.

[2009. január 4. beírás]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.