Tegnap Cékis kolléga jóvoltából részt vettem a gödöllői K-50 kerékpár versenyen. Jól esett, 3 óra 20 perc alatt abszolváltuk a távot, egy eltévedéssel. Meglepő módon nem is hullottunk szét. Az idő és a környék isteni volt.

Pár napja a Ferenciek terén egy népes biciklis csoportba futottam bele. Álltak bambán, mind a harmincan és látszott rajtuk, hogy valami nagyon nem kerek. Néhányan próbálták értelmezni a kezükben lévő térkép segítségével, hogy akkor most merre is menjenek. Látszott a buta német (finn?, svéd?, dán?, norvég?, stb.?) fejükön, hogy kurvára nem értik, hogy eddig ment az út, most meg itt állnak egy aluljáró előtt és nincs más választásuk, le kell szállni. Szegények, ott totyogtak körülöttem -- a speckó biciklis cipőjükben -- lefelé az eső áztatta lépcsőn és próbáltak nem pofára esni. Hát, ja, bazdmeg, ez Magyarország és benne ez Budapest! Itt minden lehetséges és annak az ellenkezője is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.